Hogyan lehet eldönteni, hogy a megvásárolt használt autónk sebességváltója vajon akkor is hibás volt-e már, amikor megvettük, vagy csak pechünk van, hogy épp a nyaralás alatt romlott el? Az építész jó helyre tervezte-e a födémet tartó oszlopot, vagy a plafonon lévő repedést más okozza? A kezelő orvos megfelelő tájékoztatást adott-e a műtéti kockázatokról? A szoftverfejlesztőnek vajon gondolnia kellett volna-e egy adott biztonsági funkcióra, vagy a csempézőnek tudna kellett volna-e azt, hogy az általa használt ragasztó arra falra nem jó, amelyre azt használta? Vajon a végrendeleten látható aláírás az örökhagyótól származik-e, vagy azt más írta alá, vagy hogy mekkora értékel növelte az ingatlant a tetőterének beépítése?

Számtalan olyan kérdés merülhet fel vitáink során, amikor a vita alapjául szolgáló helyzet csak különleges szakértelemmel bíró személy bevonásával dönthető el, megegyezés hiányában pedig a bíróságnak kell majd végső soron döntést hoznia. A bírósági eljárás azonban lassú és drága, és jellemzően mire sor kerül a perben az érdemi tárgyalásra, szakértő kirendelésére, addigra a vitás dolog, tárgy, helyzet már jelentősen megváltozik, állapota romlik, vagy akár elérhetetlenné válik, vagy megsemmisül.

Erre lehet alkalmas a vita alapját képző kérdés előzetes szakértői megvizsgálása. Hasznos ez a számunkra egyrészt azért, mert pontos információhoz jutunk arról, hogy vajon az állításunk szakmai szempontból megalapozott-e, illetve hogy reálisan milyen igényeket támaszthatunk, másrészt egy megfelelő színvonalú és megalapozott szakvélemény elősegítheti a peren kívüli megegyezést, nem utolsó sorban pedig – ha ne marad más út – lerövidítheti a peres eljárást is.  

Ha a körülményekre, a felekre vagy az időre tekintettel már előre látható, hogy a vita elkerülhetetlen, akkor érdemes már előre a peres eljárásra készülni, annak sikeres kimenetelét előre megalapozni, a szükséges előkészületeket megtenni.

De milyen lehetőségeink vannak ezen a téren?

Magánszakértő vagy kirendelt szakértő?

Az, hogy milyen szakértőt vegyünk igénybe, leginkább az ügy körülményei és a pénztárcánk és az elszántságunk határozzák meg.

Az új perjogi szabályok már lehetővé teszik azt, hogy a perben akár magánszakértő által készített szakvélemény felhasználását indítványozzuk. A magánszakértő szakvéleménye egyenértékű a más eljárásban vagy a perben kirendelt szakértő véleményével, feltéve, hogy a magánszakértő szerepel a szakértői névjegyzékben és az adott kérdés a szakterületébe tartozik. Ennek hiánya a peren kívüli megegyezést ugyan nem gátolja, de a perben nem lesz felhasználható. Ha tehát egy adott termék gyártója ír egy szakmai állásfoglalást, az minden bizonnyal szakmailag megalapozott lesz, a perben azonban magánszakvéleménynek perjogi értelemben nem tekinthető.

A magánszakértő alkalmazása mellett szól a költséghatékonyság, hiszen az eljárásához nem kapcsolódnak egyéb eljárási díjak (pl. közjegyzői, bírósági eljárási illeték), a kérdések megfelelő megválasztása azonban különösen fontos, mert a bíróság csak a per szempontjából jelentős szakkérdéseket fogja vizsgálni, ami ilyen jelentőséggel nem bír, azt figyelmen kívül hagyja, még akkor is, ha az egyébként szakkérdés (pl. nyilvánvalóan szakkérdés az autó fékrendszerének állapota, de a perben nincs jelentősége, ha az autónak a motorja romlott el, és ez utóbbi miatt érvényesítünk igényt). Emellett a magánszakértő eljárásával kapcsolatban adatvédelmi aggályok merülhetnek fel, mely a későbbi perbeli felhasználhatóságát akadályozhatja, illetve bizonyos típusú perekben magánszakértői vélemény nem használható fel (pl. gondnoksági per).

Érdemes lehet megfontolni emellett az igazságügyi szakértő kirendelését közjegyzői eljárásban, melyet akkor kérhetünk, ha számunkra jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges (Kjnp. tv. 21. §). Ebben az esetben a közjegyzőnél kell kezdeményezni a szakértő kirendelését az ügy rövid leírásával a kérdések megjelölésével, a közjegyző pedig maga fogja kirendelni a megfelelő szakértőt a névjegyzékből.

Bár a perjogi felhasználhatóság szempontjából már nincs különbség a magánszakértő és a közjegyzői eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye között, a pert megelőző eljárásban lehet jelentősége, hiszen a közjegyzői eljárás annak ellenére erősíti a kirendelt szakértő pártatlanságát, hogy a magánszakértőre is ugyanúgy vonatkozik a szakértőkre vonatkozó jogszabály, tehát a magánszakértő is ugyanúgy köteles pártatlanul és elfogulatlanul eljárni, mint a közjegyzői eljárásban kirendelt szakértő. Ez az eljárás indokolt lehet akkor is, ha az eljárásokhoz kívülálló személyek nyilatkozata, vagy személyes adatok kezelése szükséges. A közjegyzői bizonyítási eljárásnak jogszabályban rögzített, óradíj alapú közjegyzői díja van, de jellemzően ez a költség alacsonyabb (cca. 80-100.000 forint), mint a szakértő díja (jellemzően pár százezer forinttól a milliós nagyságrendig terjedhet).

Mind a magánszakértő, mind pedig a közjegyzői szakértő kirendelése alapján indult szakértői eljárás jellemzője, hogy nem szükséges, hogy legyen ellenérdekű fél, de ha van is, akkor őt nem szükséges bevonni az eljárásba, így az gyorsan, hatékonyan egy szakvéleményt tud a kezünkbe adni.

Előzetes bizonyítás

Az előzetes bizonyításnak akkor van helye még a per megindítása előtt, ha a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna, a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, illetve észszerű időn belül történő befejezését elősegíti, vagy a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi. Ezt az eljárást tehát már a bíróság előtt kell kezdeményezni, de a közjegyző előtt a fentieken túlmenően akkor is lehet ilyen eljárást indítani, ha a bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - jogi érdekünk fűződik.

Az egyik legjelentősebb különbség az előzetes bizonyítás és a közjegyzői szakértői kirendelés között, hogy az előzetes bizonyításnál be kell vonni az ellenérdekű felet, így neki is megnyílik a lehetősége, hogy a bizonyításban részt vegyen, nyilatkozatot tegyen, kivéve, ha valószínűsítjük, hogy az veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását. Az így készült szakvélemény a perben elrendelt szakértői bizonyítás során készült szakvéleménnyel lesz megegyező.

Ez a fajta szakértői bizonyítás tehát csak korlátozottan vehető igénybe, főszabályként nem lehet kihagyni belőle az ellenérdekű felet, és a szakértő díján túl egyéb költségekkel is jár, viszont hasznos lehet akkor, ha halasztást nem tűrő, azonnali bizonyításra van szükségünk, mert erre az esetre a jogszabály rendelkezik sürgősségi eljárásrenddel.

Szakvélemények utóélete

Mit kezdhetünk az szakvéleményekkel, miután azokat megkaptuk, mire lesz nekünk jó?

Ha pedig nincs lehetőség a vitát rendezni peren kívül, akkor a perben valamennyi módon (közjegyzői eljárásban készült szakvélemény vagy magánszakvélemény) elkészült szakvélemény a szakkérdés tisztázása körében felhasználható azzal, hogy mind a magánszakvélemény, mind pedig a közjegyzői eljárásban kirendelt szakvélemény perbeli felhasználásának engedélyezését a bíróságtól kérelmezni kell. Amennyiben a bíróság befogadja, úgy értelemszerűen az ellenérdekű félnek lehetősége lesz azzal kapcsolatban észrevételeket, kérdéseket tenni, hiszen erre korábban nem volt lehetősége.

A pert megelőzően készült szakvéleményeknek épp ebben (a másik fél részvételének hiányában) rejlik a kockázata, hiszen jó eséllyel nem tudjuk, hogy az ellenérdekű fél milyen érvekkel áll elő a vitában és milyen kérdéseket intéz a szakvéleménnyel (vagy magával a szakkérdéssel) kapcsolatban. Ennek pedig az lehet az eredménye, hogy a szakvéleményünk nem azokra a kérdésekre ad választ, amelyről kiderült a perben, hogy egyébként a per szempontjából fontos lenne, a közjegyzői eljárásban kirendet szakértő vagy magánszakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon szakkérdés vonatkozásában pedig – korlátozott eseteket leszámítva – már nem lesz helye a perben kirendelt szakértő alkalmazásának.