Hogyan lehet eldönteni, hogy a megvásárolt használt autónk sebességváltója vajon akkor is hibás volt-e már, amikor megvettük, vagy csak pechünk van, hogy épp a nyaralás alatt romlott el? Az építész jó helyre tervezte-e a födémet tartó oszlopot, vagy a plafonon lévő repedést más okozza? A kezelő orvos megfelelő tájékoztatást adott-e a műtéti kockázatokról? A szoftverfejlesztőnek vajon gondolnia kellett volna-e egy adott biztonsági funkcióra, vagy a csempézőnek tudna kellett volna-e azt, hogy az általa használt ragasztó arra falra nem jó, amelyre azt használta? Vajon a végrendeleten látható aláírás az örökhagyótól származik-e, vagy azt más írta alá, vagy hogy mekkora értékel növelte az ingatlant a tetőterének beépítése?

Számtalan olyan kérdés merülhet fel vitáink során, amikor a vita alapjául szolgáló helyzet csak különleges szakértelemmel bíró személy bevonásával dönthető el, megegyezés hiányában pedig a bíróságnak kell majd végső soron döntést hoznia. A bírósági eljárás azonban lassú és drága, és jellemzően mire sor kerül a perben az érdemi tárgyalásra, szakértő kirendelésére, addigra a vitás dolog, tárgy, helyzet már jelentősen megváltozik, állapota romlik, vagy akár elérhetetlenné válik, vagy megsemmisül.

Erre lehet alkalmas a vita alapját képző kérdés előzetes szakértői megvizsgálása. Hasznos ez a számunkra egyrészt azért, mert pontos információhoz jutunk arról, hogy vajon az állításunk szakmai szempontból megalapozott-e, illetve hogy reálisan milyen igényeket támaszthatunk, másrészt egy megfelelő színvonalú és megalapozott szakvélemény elősegítheti a peren kívüli megegyezést, nem utolsó sorban pedig – ha ne marad más út – lerövidítheti a peres eljárást is.  

Ha a körülményekre, a felekre vagy az időre tekintettel már előre látható, hogy a vita elkerülhetetlen, akkor érdemes már előre a peres eljárásra készülni, annak sikeres kimenetelét előre megalapozni, a szükséges előkészületeket megtenni.

De milyen lehetőségeink vannak ezen a téren?

Magánszakértő vagy kirendelt szakértő?

Az, hogy milyen szakértőt vegyünk igénybe, leginkább az ügy körülményei és a pénztárcánk és az elszántságunk határozzák meg.

Az új perjogi szabályok már lehetővé teszik azt, hogy a perben akár magánszakértő által készített szakvélemény felhasználását indítványozzuk. A magánszakértő szakvéleménye egyenértékű a más eljárásban vagy a perben kirendelt szakértő véleményével, feltéve, hogy a magánszakértő szerepel a szakértői névjegyzékben és az adott kérdés a szakterületébe tartozik. Ennek hiánya a peren kívüli megegyezést ugyan nem gátolja, de a perben nem lesz felhasználható. Ha tehát egy adott termék gyártója ír egy szakmai állásfoglalást, az minden bizonnyal szakmailag megalapozott lesz, a perben azonban magánszakvéleménynek perjogi értelemben nem tekinthető.

A magánszakértő alkalmazása mellett szól a költséghatékonyság, hiszen az eljárásához nem kapcsolódnak egyéb eljárási díjak (pl. közjegyzői, bírósági eljárási illeték), a kérdések megfelelő megválasztása azonban különösen fontos, mert a bíróság csak a per szempontjából jelentős szakkérdéseket fogja vizsgálni, ami ilyen jelentőséggel nem bír, azt figyelmen kívül hagyja, még akkor is, ha az egyébként szakkérdés (pl. nyilvánvalóan szakkérdés az autó fékrendszerének állapota, de a perben nincs jelentősége, ha az autónak a motorja romlott el, és ez utóbbi miatt érvényesítünk igényt). Emellett a magánszakértő eljárásával kapcsolatban adatvédelmi aggályok merülhetnek fel, mely a későbbi perbeli felhasználhatóságát akadályozhatja, illetve bizonyos típusú perekben magánszakértői vélemény nem használható fel (pl. gondnoksági per).

Érdemes lehet megfontolni emellett az igazságügyi szakértő kirendelését közjegyzői eljárásban, melyet akkor kérhetünk, ha számunkra jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges (Kjnp. tv. 21. §). Ebben az esetben a közjegyzőnél kell kezdeményezni a szakértő kirendelését az ügy rövid leírásával a kérdések megjelölésével, a közjegyző pedig maga fogja kirendelni a megfelelő szakértőt a névjegyzékből.

Bár a perjogi felhasználhatóság szempontjából már nincs különbség a magánszakértő és a közjegyzői eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye között, a pert megelőző eljárásban lehet jelentősége, hiszen a közjegyzői eljárás annak ellenére erősíti a kirendelt szakértő pártatlanságát, hogy a magánszakértőre is ugyanúgy vonatkozik a szakértőkre vonatkozó jogszabály, tehát a magánszakértő is ugyanúgy köteles pártatlanul és elfogulatlanul eljárni, mint a közjegyzői eljárásban kirendelt szakértő. Ez az eljárás indokolt lehet akkor is, ha az eljárásokhoz kívülálló személyek nyilatkozata, vagy személyes adatok kezelése szükséges. A közjegyzői bizonyítási eljárásnak jogszabályban rögzített, óradíj alapú közjegyzői díja van, de jellemzően ez a költség alacsonyabb (cca. 80-100.000 forint), mint a szakértő díja (jellemzően pár százezer forinttól a milliós nagyságrendig terjedhet).

Mind a magánszakértő, mind pedig a közjegyzői szakértő kirendelése alapján indult szakértői eljárás jellemzője, hogy nem szükséges, hogy legyen ellenérdekű fél, de ha van is, akkor őt nem szükséges bevonni az eljárásba, így az gyorsan, hatékonyan egy szakvéleményt tud a kezünkbe adni.

Előzetes bizonyítás

Az előzetes bizonyításnak akkor van helye még a per megindítása előtt, ha a bizonyítás a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna, a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, illetve észszerű időn belül történő befejezését elősegíti, vagy a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi. Ezt az eljárást tehát már a bíróság előtt kell kezdeményezni, de a közjegyző előtt a fentieken túlmenően akkor is lehet ilyen eljárást indítani, ha a bizonyíték beszerzéséhez - különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához - jogi érdekünk fűződik.

Az egyik legjelentősebb különbség az előzetes bizonyítás és a közjegyzői szakértői kirendelés között, hogy az előzetes bizonyításnál be kell vonni az ellenérdekű felet, így neki is megnyílik a lehetősége, hogy a bizonyításban részt vegyen, nyilatkozatot tegyen, kivéve, ha valószínűsítjük, hogy az veszélyeztetné az előzetes bizonyítás eredményes lefolytatását. Az így készült szakvélemény a perben elrendelt szakértői bizonyítás során készült szakvéleménnyel lesz megegyező.

Ez a fajta szakértői bizonyítás tehát csak korlátozottan vehető igénybe, főszabályként nem lehet kihagyni belőle az ellenérdekű felet, és a szakértő díján túl egyéb költségekkel is jár, viszont hasznos lehet akkor, ha halasztást nem tűrő, azonnali bizonyításra van szükségünk, mert erre az esetre a jogszabály rendelkezik sürgősségi eljárásrenddel.

Szakvélemények utóélete

Mit kezdhetünk az szakvéleményekkel, miután azokat megkaptuk, mire lesz nekünk jó?

Ha pedig nincs lehetőség a vitát rendezni peren kívül, akkor a perben valamennyi módon (közjegyzői eljárásban készült szakvélemény vagy magánszakvélemény) elkészült szakvélemény a szakkérdés tisztázása körében felhasználható azzal, hogy mind a magánszakvélemény, mind pedig a közjegyzői eljárásban kirendelt szakvélemény perbeli felhasználásának engedélyezését a bíróságtól kérelmezni kell. Amennyiben a bíróság befogadja, úgy értelemszerűen az ellenérdekű félnek lehetősége lesz azzal kapcsolatban észrevételeket, kérdéseket tenni, hiszen erre korábban nem volt lehetősége.

A pert megelőzően készült szakvéleményeknek épp ebben (a másik fél részvételének hiányában) rejlik a kockázata, hiszen jó eséllyel nem tudjuk, hogy az ellenérdekű fél milyen érvekkel áll elő a vitában és milyen kérdéseket intéz a szakvéleménnyel (vagy magával a szakkérdéssel) kapcsolatban. Ennek pedig az lehet az eredménye, hogy a szakvéleményünk nem azokra a kérdésekre ad választ, amelyről kiderült a perben, hogy egyébként a per szempontjából fontos lenne, a közjegyzői eljárásban kirendet szakértő vagy magánszakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon szakkérdés vonatkozásában pedig – korlátozott eseteket leszámítva – már nem lesz helye a perben kirendelt szakértő alkalmazásának.

Kedves Kollégák!

(Igen, a jelen bejegyzés kimondottan ügyvéd kollégák részére íródott.)

 A Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal sorra ellenőrzi az ügyvédek és ügyvédi irodák TAKARNET szerződésben előírt jogkövető magatartását. Irodánk nem régen esett át ezen az ellenőrzésen, ennek tapasztalatait szeretném a kollégákkal megosztani.

Az ellenőrzés két szakaszból áll.

Az első szakaszban egy meghatározott múltbeli időszakra (esetünkben a folyó év két korábbi hónapjára) vonatkozó TAKARNET napló kivonatot kérnek előzetesen, írásban. A naplónak a következőket kell tartalmaznia ügyvédek esetén: 

a) a lekérdezés időpontját, 

b) a lekérdezést végző személy nevét, 

c) a lekérdezett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám).

(A "lekérdezés célja" rovat nem kötelező, csak díjmentes lekérdezés esetén, ami ügyvédek számára nem lehetséges.)

Az a) és c) pontban foglaltak tekintetében igen egyszerűen ellenőrizhetjük a vezetett naplónk pontosságát, a TAKARNET felület "Számlainformáció" menüpontja alatt, a kérdéses időintervallumok megadása után. A b) pont tekintetében: kétség sem fér hozzá, hogy a TAKARNET igazolvány jogosultjának kell végeznie a lekérdezést.

A napló kivonat ellenőrzése után azt be kell küldeni a földhivatalnak és időpontot kell egyeztetni a helyszíni ellenőrzésre.

Az ellenőrzés második szakasza tehát a helyszíni ellenőrzés, amelynek során előre egyeztetett időpontban 2-3 személy (akiből egy fő informatikus) fogja irodánkat meglátogatni és az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesznek fel.

Érdemes tanulmányozni az ÁSZF és mellékletei mellett a kizárólag a TAKARNET igazolvány CD-n megtalálható Biztonsági Szabályzatot. Irodánk esetében megfelelőnek találták a biztonsági intézkedéseket az alábbiak miatt:

1. A TAKARNET CD zárható fiókban van tartva. Értelemszerűen a tanúsítány fájlt a CD-ről nem szabad kimásolni sehova, a telepítést közvetlenül a CD-ről szabad végezni.

2. A TAKARNET tanúsítvány a TAKARNET eléréséhez használt számítógépen "nem exportálható" módon lett telepítve. (Ezt úgy ellenőrizhetjük, hogy a böngészőből megpróbáljuk exportálni a tanúsítványt és ha lehetséges, akkor szabálytalanul telepítettünk, azonnal törölni kell a tanúsítványt és meg kell ismételni a telepítést "nem exportálható módon".) 

3. A számítógépen a TAKARNET jogosultsággal rendelkező felhasználó (akinek a nevére szól a digitális igazolvány) bejelentkezése az operációs rendszerbe jelszóval védett (egyszerű windows jelszó volt beállítva).

4. A számítógépen vírusirtó is telepítve van (AVG ingyenes változata).

Az ellenőrzés során az informatikus ellenőr az ügyvéd háta mögött állva, szóban kiadott utasítások alapján ellenőrizte a számítógépes rendszer működését, tehát ő maga nem kezeli a számítógépet.

Lényeges területe az ellenőrzésnek továbbá, hogy az ügyvéd továbbszolgáltatja-e  a TAKARNET-ből lekért információkat. Nem megengedett ugyanis az ügyfelek részére átadni a lekért tulajdoni lapokat sem digitális, sem papír alapú formában. Azokat az ügyvédnek digitálisan és papír alapon kell megőrizni az akta számára, harmadik személy részére át nem adható. Erre az ellenőrzés során csak szóban kérdeztek rá, más módon (az alább részletezettek miatt) nem igen van mód ennek ellenőrzésére.

Lényeges, hogy az ellenőrzés kizárólag az átadott napló kivonat vagy az irodában bemutatott napló és az informatikai rendszer fenti módon történő ellenőrzése, továbbá az ügyvéd által adott tájékoztatás alapján történhet. Az Ütv. 8. §-át (ti. titoktartási kötelezettség) e közigazgatási eljárásban is tiszteletben kell tartani a KET 1. § (1)-re is tekintettel, tehát az ellenőrzés során semmilyen egyéb okirat bemutatására nem kötelezhető az ügyvéd, az aktákba és a számítógépbe a hatóság részéről eljáró személyek nem tekinthetnek be. Abban a valószínűtlen esetben, ha mégis ilyen irányú nyomásgyakorlás fordulna elő az ellenőrzés során, úgy javaslom, hogy haladéktalanul forduljunk a területi kamarához, ne kövessünk el ügyvédi titoksértést.

2011. júliusa óta elérhető minden ügyfélkapuval rendelkező magyar állampolgár számára a TAKARNET ONLINE szolgáltatás, amelyre a klasszikus TAKARNET rendszerrel azonos díjszabás érvényes. Rendkívül méltánytalannak tartom, hogy a TAKARNET rendszer előfizetői több érve előre, komoly díjért vásárolták meg a hozzáférési jogosultságukat, azonban idén nyártól mindenki számára ingyenessé vált a hozzáférés. Az új TAKARNET ONLINE rendszerben ráadásul egy egyszerű informatikai megoldás révén a naplóvezetés automatikus és a lekért tulajdoni lapok is tárolódnak. 

Azokat az ügyvédek pedig akik korábban több érvre előre fizettek azért ami már mindenkinek ingyenes, kétszintű, több munkaórát elvonó hatósági ellenőrzés elé néznek, naplóvezetésre kötelezik őket és mindezt lényegében azért teszik, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy az ügyvéd nem adja-e tovább harmadik személynek a kifizetett tulajdoni lapot, amit egyébként e harmadik személy maga is lekérhetne ugyanolyan díjért és naplóvezetés nélkül. (Az esetleges tiltott továbbszolgáltatás egyébként önmagában a naplóból nem is ellenőrizhető!) Az eljárásnak kedvezőtlen esetben a TAKARNET szerződés szolgáltató általi felbontása lehet a vége, ami a FÖMI-nek nem jár semmilyen előnnyel. Bennem csak az a kérdés maradt, hogy akkor miért kell három közalkalmazottnak teljes munkaidőben ezzel a teljesen értelmetlen feladattal foglalkozni, közpénzen. Ez is csak tovább nehezíti a lassan elviselhetetlen adminisztrációs kötelezettségekkel terhelt ügyvédi munkát. De önmagukon kívül ki sajnálja az ügyvédeket?

dr. Simányi Zsolt

www.simanyi.hu

 (A fent írtak - és a kapcsolódó email- vagy komment válasz - csak az érdeklődők ingyenes tájékoztatását szolgálják, nem minősülnek jogi tanácsadásnak, naprakészségük sem garantált, ezért a megjelenített vagy email-ben megküldött tartalommal kapcsolatosan a szerző és a Simányi és Társa Ügyvédi Iroda minden felelősséget kizár. Naprakész jogi tanácsadást, korlátlan felelősségvállalás mellett az ügyvédi irodában, személyes megbeszélés és irattanulmányozás alapján nyújtunk. - Simányi és Társa Ügyvédi Iroda)

Sajnos az I. részben tárgyalt személyi jövedelem adó fizetési kötelezettségen felül az "illetékmentes" ajándékozás után az ügyfeleket más kellemetlen meglepetés is érheti, történetesen az is kiderülhet, hogy az "illetékmentes ajándékozás" nem illetékmentes!

Mielőtt a gazdasági válság végigsöpört volna Magyarországon, sokan vettek fel olcsónak tűnő -főleg devizaalapú- pénzkölcsönöket magán és üzleti célra egyaránt. A bankok által legszívesebben elfogadott fedezet pedig az adós vagy harmadik személy ingatlanjára bejegyzett jelzálog volt. Emiatt a hitelezési gyakorlat miatt igen gyakran előfordul, hogy az egyenesági rokonnak - illetékmentesen - ajándékozni kívánt ingatlant jelzálogjog terheli, de az ajándékozásnak nincs jogi akadálya, mert elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlanra a bank nem tudott bejegyeztetni (ez tipikusan olyankor fordul elő, ha a jelzálogjog nem az ingatlan tulajdonjogának átruházása alkalmával, hanem később került bejegyzésre).

Az Illetéktörvény (Itv.) az előrelátó és méltányos jogalkotó jóvoltából mindig is tartalmazott egy kedvezményt olyan esetekre, amikor valaki ajándékba kap egy tartozásokkal terhelt vagyontárgyat. Ennek lényege, hogy a vagyonszerzőnek az ajándék tiszta (tehát tartozásokkal csökkentett) értéke után  kell csak megfizetni az ajándékozási illetéket egy relatíve magas illetékkulccsal, és az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után (amennyivel az ajándék értékét csökkentették) csak visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amely az ajándékozási illetékhez képest mindig lényegesen alacsonyabb kulccsal került kivetésre. Tehát pl., ha egy 10 millió forintos ingatlant kapott valaki ajándékba, amelyet egy 5 millió forintos kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjog terhelt, úgy 5 millió Ft után ajándékozási (pl. 15%-os) illetéket, további 5 millió forint után visszterhes vagyonátruházási (pl. 4%-os) illetéket kellett fizetni.

Sajnos azonban az Itv. 13. § (5) bekezdésében foglalt fenti rendelkezést ajándékozási illetékmentesség esetén is alkalmazni kell, ugyanis a jogalkotó "elfelejtett" másképp rendelkezni és NAT (APEH) előszeretettel szabja ki az illetéket fenti jogszabályhely alkalmazásával! Véleményem szerint a jogalkotói hiba nyilvánvaló, hiszen az Itv. 13. § (5) alkalmazása az egyenesági rokonok ajándékozási illetékmentessége esetén nem kedvezmény, hanem a jogalkotói logikával teljes mértékben ellentétes, indokolatlan és józan ésszel indokolhatatlan sarcolás.

Megkeresésemre a NAT illetékes osztálya az alábbiak miatt látta helyesnek mégis a fenti szabály alkalmazását "Ajándékozás esetén, ha a megajándékozott az ajándékot annak terheivel együtt elfogadja - függetlenül attól, hogy az ajándékozás illetékmentes, vagy ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alá esik - a tiszta érték megállapításánál számba vett terhek értékének alapulvételével visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. A terhek (pl. tartozás)ugyanis a megajándékozottra hárulnak, azokért ő áll helyt, azaz a terhek erejéig (az ajándékozás idopontjában fennálló terhek erejéig) visszterhes szerzésrol van szó."

Fenti érvelés azonban nézetem szerint nem helytálló, ugyanis a törvény 18. §-a szerint a visszterhes vagyonátruházási illetéknek csak ingatlan, bizonyos ingók és vagyoni értékű jogok képezik tárgyát, de egy tartozás nem tekinthető egyiknek sem. Emiatt tehát az Itv. 13. § (5) bekezdése helyes értelmezés szerint nem a visszterhes vagyonátruházási illeték sui generis típusát alapítja meg, hanem bizonyos fokú kedvezményt tesz lehetővé olyan esetben, amikor a vagyonszerzőt ajándékozási illetékfizetési kötelezettség terheli és erre tekintettel csak akkor alkalmazandó, ha ajándékozási illetéket szabnak ki.

Bátorítom ezért azokat, akikkel szemben az ajándékozási illetékmentesség ellenére az ingatlanon fennálló teher miatt visszterhes vagyonátruházási illetéket szabtak ki, hogy a fizetési meghagyással szemben terjesszenek elő fellebbezést és szükség esetén perben is kérjék a közigazgatási határozat felülvizsgálatát. Érdemes a fellebbezéssel együtt az ajándékozási szerződés napjára vonatkozó hátraléki kimutatással is rendelkezni, mert még az is előfordulhat, hogy a fentiek miatt tévesen alkalmazott jogszabály alapján nem a szerződéskötéskor fennállt mértékű tartozás után, hanem a jelzálogjog bejegyzett összege után vetik ki a visszterhes vagyonátruházási illetéket, ami a hátralékos kölcsönösszegnél lényegesen magasabb lehet.

FRISSÍTÉS 2013. 01. 01-i jogszabály változás alapján: A jogalkotó vélhetően észlelte a fenti visszásságot, ezért a vonatkozó jogszabályhely fenti hatállyal változott. A visszterhes vagyonátruházási illeték az ajándékba kapott dolgot terhelő teher után csak akkor fizetendő meg a megajándékozott által, ha a terhet is átvállalta (kiv. a vagyoni értékű jogot, pl. haszonélvezeti jogot, amely korábban sem tartozott e szabály hatálya alá). Ez a rendelkezés nem alkalmazható egyenes ági rokonok közötti ajándékozás esetén, tehát olyan esetben semmi esetre sem kell illetéket fizetni, ha az egyeneságbeli rokonok közötti ajándékozási ügylet tárgyán teher van.

Megjegyzendő, hogy a szabály vadonat új, ezért joggyakorlata még nem ismert.

forrás: www.simanyi.hu

 (A fent írtak - és a kapcsolódó email- vagy komment válasz - csak az érdeklődők ingyenes tájékoztatását szolgálják, nem minősülnek jogi tanácsadásnak, naprakészségük sem garantált, ezért a megjelenített vagy email-ben megküldött tartalommal kapcsolatosan a szerző és a Simányi és Társa Ügyvédi Iroda minden felelősséget kizár. Naprakész jogi tanácsadást, korlátlan felelősségvállalás mellett az ügyvédi irodában, személyes megbeszélés és irattanulmányozás alapján nyújtunk. - Simányi és Társa Ügyvédi Iroda)

Az orvosom nagyon csúnyán elbánt velem... De mit tegyek most?

Ha gyanítjuk, hogy orvosi műhiba áldozatai lettünk, rendkívül fontosak az első jogi lépések. Egy rosszul előkészített kártérítési igény a követelésünk kielégítését teljesen meghiúsíthatja.

Kedves Beteg! Lehet, hogy Önt nem világosították fel arról, hogy joga van másolatot kérni az Önt ellátó kórháztól a teljes egészségügyi dokumentációjáról. Mindig ez legyen az első lépés, ugyanis ennek hiányában nem lesz bizonyíték, amivel igényét alátámaszthatja. Mielőtt a kártérítési igényét a kórházzal közölné, mindenképpen szerezze be a teljes orvosi dokumentációt. E jogot törvény biztosítja minden beteg számára és bőven megéri az oldalankénti 100Ft-os fénymásolási díjat, amit a kórház felszámol érte. Fontos, hogy ilyenkor ne érjük be csupán a kórházi zárójelentéssel, hanem az összes leletet is kérjük el, ami a műhibát megelőző vizsgálatokon készült. Tanácsos persze, hogy minden leletünket legalább 5 évig megőrizzük akkor is, ha rutin beavatkozásnak vetjük alá magunkat és akkor is, ha teljesen megbízunk az orvosunkban. Szinte minden műhibaperes ügyfél arról számol be, hogy teljesen megbízott az orvosban, aki végül "ellátta a baját"...

El kell mondani azonban, hogy sajnos az erkölcsi érzékünk és a jogszabályok nincsenek teljes összhangban atekintetben, hogy mi a műhibás orvosi kezelés és mikor jár kártérítés nekünk. Sajnos gyakran előfordul, hogy napnál világosabb a beteg számára, hogy félrekezelték, de az igazságügyi ORVOSszakértő (!) a perben másképp látja... Egy sikertelen műhiba perrel pedig hatalmas öngólt is lehet lőni: a betegségünk, egészségromlásunk kínjain túl a borsos perköltséget is viselnünk kell!

Általánosságban azt tudom javasolni, hogy a beszerzett orvosi dokumentáció birtokában forduljunk ügyvédhez. Ha a műhiba a dokumentáció alapján nem teljesen egyértelmű, még mindig korai volna a kártérítési igényt érvényesíteni. Jogi képviselőnk útján szerezzük be az egészségügyi dokumentáció alapján készített szakfelügyelő szakorvosi véleményt. Ennek ismeretében ügyvédünkkel is könnyebben meg tudunk állapodni a munkadíj/sikerdíj mértékéről, mert a szakfelügyelő véleménye alapján a peren kívüli megállapodás vagy a peres eljárás sikere nagyjából előre felmérhető.

Ha műhiba áldozatai lettünk, mindenképpen forduljunk ügyvédhez. Nem érdemes hibázni, elszúrni az ügyet avatatlan személyek szakszerűtlen tanácsai miatt, amikor az ügyvéd  kedvező feltételek, tipikusan sikerdíj ellenében vállalja, hogy a teljes jogi folyamatot irányítja és felügyeli egészen a kártérítés kifizetéséig.

forrás: www.simanyi.hu

 (A fent írtak - és a kapcsolódó email- vagy komment válasz - csak az érdeklődők ingyenes tájékoztatását szolgálják, nem minősülnek jogi tanácsadásnak, naprakészségük sem garantált, ezért a megjelenített vagy email-ben megküldött tartalommal kapcsolatosan a szerző és a Simányi és Társa Ügyvédi Iroda minden felelősséget kizár. Naprakész jogi tanácsadást, korlátlan felelősségvállalás mellett az ügyvédi irodában, személyes megbeszélés és irattanulmányozás alapján nyújtunk. - Simányi és Társa Ügyvédi Iroda)

Végre! 2010. augusztusa óta illetékmentes az ajándékozás egyenesági rokonok között. A lelkes polgárok - alaptalanul bízva a jogbiztonságban - tömegesen íratják át ingatlanjaikat gyermekeikre, családjuk és az ügyvéd társadalom nem kis örömére. Jóhiszeműen élnek e lehetősséggel, hozzásegítve gyermekeiket önálló életük megalapozásához. A földhivatalok alig állják az ajándékozási szerződések szőnyegbombázását...

Sajnos azonban a polgárokat kellemetlen meglepetés érheti, ha illetékmentes ajándékként szerzett ingatlanjukat 2011. január 1. után értékesítik. Sajnos sok ügyvéd és jogász kolléga sem igazodik ki az adójogszabályok hektikus változtatásának aknamezején és ezért elmaradhat az esetleges személyi jövedelemadó megfizetésére vonatkozó jogi tájékoztatás.

A 2010. dec. 31-ig hatályos szja. törvény szerint az ajándékozással megszerzett ingatlan értékesítése esetén nem kellett jövedelemadót fizetni a vételárbevétel után, ha a vételár nem haladta meg az ajándékozási szerződésben megjelölt, és az illetékhivatal által elfogadott értéket.

2011. jan. 1-től azonban egy nagyon hátrányos szja. törvénymódosítás lépett hatályba, amelyet a Magyar Közlönyön kívül tudomásom szerint sehol nem hoztak nyilvánosságra, semmilyen publicitást nem kapott és az állampolgárok, de még az ügyvédek sem igen tudnak róla, csak az illetékmentes ajándékozás lehetőségét ismerik. A módosított adójogszabály értelmében, aki idén január 1-től benyújt a földhivatalba illetékmentes ajándékozással szerzett ingatlan értékesítéséről szóló szerződést, annak a vételár 25%-a után szja-t kell fizetnie. Ez a - 16%-os egységes szja kulcs figyelembevételével - az ajándékozással történt vagyonszerzés évében és az azt követő évben a vételár 4%-át jelenti. Tehát pl. egy 25 millió forintos lakás esetében az eladó (korábbi megajándékozott) 1 millió Ft szja megfizetésére lesz köteles.

Tartok tőle, hogy az szja. törvény e "fű alatt" hatályba léptetett rendelkezése miatt rengeteg ügyfelet érhet "kár".

Javaslatom a kedves olvasónak - legyen akár ügyvéd, akár laikus -, hogy amennyiben előre látható, hogy az egyenesági rokonnak ajándékozott lakóingatlan várhatóan 5 éven belül (nem lakóingatlan esetén 15 éven belül) értékesítésre kerül, úgy az ajándékozni szándékozó inkább maga értékesítse az ingatlant és a vételárat bankszámlán - a NAV részére történő bejelentés mellett - ajándékozza egyenesági rokonának. A bankszámlán tartott pénz ajándékozása úgyszintén illetékmentes, nem csak egyenesági rokonunknak, hanem bárkinek a részére! (Frissítés: Nem kapott nagy nyilvánosságot, de 2013. 01. 01-i hatállyal változott a törvény és a bankszámla pénz, "takarékbetétkönyv" ajándékozás illetékmentessége megszűnt. Ugyanakkor az egyenesági rokonok közötti ajándékozásra vonatkozó illetékmentesség természetesen kiterjed az egyenesági rokonok közötti bankszámla-pénz ajándékozására is.)

Nem javaslom a kétszeres ajándékozást sem egyenesági rokonok között. Pl. testvérek vagy unokatestvérek próbálkozhatnak adóelkerüléssel úgy, hogy az ingatlan illetékmentesen a szülőnek, illetve nagyszülőnek ajándékozzák, aki azt tovább ajándékozza illetékmentesen a gyermekének vagy unokájának. A NAV ilyen esetben a tényleges ügylet figyelembevételével szabhatja ki az illetéket, a testvérek, ill. unokatestvérek rokonsági fokának megfelelő illeték kulccsal.

Visszatérve az szja. törvény hátrányos módosításához, el kell mondanom, hogy rendkívül sérelmezem azt, hogy a közszolgálati médiumok teleharsogták az országot az illetékmentes ajándékozás lehetőségével, azonban ennek 2011. január 1-től hatályba lépő személyi jövedelem adó vonzatát szinte elhallgatták. Teljes tájékoztatás tudatában ugyanis az állampolgárok közül sokan úgy döntöttek volna, hogy nem kívánják vállalni ezt a többlet adóterhet, és fenti módszert követve pl. a szülő adta volna el a tulajdonában álló  ingatlant és a vételárat illetékmentesen banki átutalással ajándékozta volna gyermekének. A jogszabályváltozásnak nézetem szerint nyilvánvaló oka van: a megcsappant illetékbevételeket utólag szja bevétellel kívánják kompenzálni.

 forrás: www.simanyi.hu

 (A fent írtak - és a kapcsolódó email- vagy komment válasz - csak az érdeklődők ingyenes tájékoztatását szolgálják, nem minősülnek jogi tanácsadásnak, naprakészségük sem garantált, ezért a megjelenített vagy email-ben megküldött tartalommal kapcsolatosan a szerző és a Simányi és Társa Ügyvédi Iroda minden felelősséget kizár. Naprakész jogi tanácsadást, korlátlan felelősségvállalás mellett az ügyvédi irodában, személyes megbeszélés és irattanulmányozás alapján nyújtunk. - Simányi és Társa Ügyvédi Iroda)