Jogi Tanácsadó

Jogi tanácsadás, aktuális és hasznos kérdések feldolgozása a jog világából.

Friss topikok

Illetékmentes ajándékozás II: ajándékozzunk-e ha teher van az ingatlanon?

2011.04.05. 13:59 dr. Simányi Zsolt ügyvéd

Sajnos az I. részben tárgyalt személyi jövedelem adó fizetési kötelezettségen felül az "illetékmentes" ajándékozás után az ügyfeleket más kellemetlen meglepetés is érheti, történetesen az is kiderülhet, hogy az "illetékmentes ajándékozás" nem illetékmentes!

Mielőtt a gazdasági válság végigsöpört volna Magyarországon, sokan vettek fel olcsónak tűnő -főleg devizaalapú- pénzkölcsönöket magán és üzleti célra egyaránt. A bankok által legszívesebben elfogadott fedezet pedig az adós vagy harmadik személy ingatlanjára bejegyzett jelzálog volt. Emiatt a hitelezési gyakorlat miatt igen gyakran előfordul, hogy az egyenesági rokonnak - illetékmentesen - ajándékozni kívánt ingatlant jelzálogjog terheli, de az ajándékozásnak nincs jogi akadálya, mert elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlanra a bank nem tudott bejegyeztetni (ez tipikusan olyankor fordul elő, ha a jelzálogjog nem az ingatlan tulajdonjogának átruházása alkalmával, hanem később került bejegyzésre).

Az Illetéktörvény (Itv.) az előrelátó és méltányos jogalkotó jóvoltából mindig is tartalmazott egy kedvezményt olyan esetekre, amikor valaki ajándékba kap egy tartozásokkal terhelt vagyontárgyat. Ennek lényege, hogy a vagyonszerzőnek az ajándék tiszta (tehát tartozásokkal csökkentett) értéke után  kell csak megfizetni az ajándékozási illetéket egy relatíve magas illetékkulccsal, és az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után (amennyivel az ajándék értékét csökkentették) csak visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, amely az ajándékozási illetékhez képest mindig lényegesen alacsonyabb kulccsal került kivetésre. Tehát pl., ha egy 10 millió forintos ingatlant kapott valaki ajándékba, amelyet egy 5 millió forintos kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjog terhelt, úgy 5 millió Ft után ajándékozási (pl. 15%-os) illetéket, további 5 millió forint után visszterhes vagyonátruházási (pl. 4%-os) illetéket kellett fizetni.

Sajnos azonban az Itv. 13. § (5) bekezdésében foglalt fenti rendelkezést ajándékozási illetékmentesség esetén is alkalmazni kell, ugyanis a jogalkotó "elfelejtett" másképp rendelkezni és NAT (APEH) előszeretettel szabja ki az illetéket fenti jogszabályhely alkalmazásával! Véleményem szerint a jogalkotói hiba nyilvánvaló, hiszen az Itv. 13. § (5) alkalmazása az egyenesági rokonok ajándékozási illetékmentessége esetén nem kedvezmény, hanem a jogalkotói logikával teljes mértékben ellentétes, indokolatlan és józan ésszel indokolhatatlan sarcolás.

Megkeresésemre a NAT illetékes osztálya az alábbiak miatt látta helyesnek mégis a fenti szabály alkalmazását "Ajándékozás esetén, ha a megajándékozott az ajándékot annak terheivel együtt elfogadja - függetlenül attól, hogy az ajándékozás illetékmentes, vagy ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alá esik - a tiszta érték megállapításánál számba vett terhek értékének alapulvételével visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. A terhek (pl. tartozás)ugyanis a megajándékozottra hárulnak, azokért ő áll helyt, azaz a terhek erejéig (az ajándékozás idopontjában fennálló terhek erejéig) visszterhes szerzésrol van szó."

Fenti érvelés azonban nézetem szerint nem helytálló, ugyanis a törvény 18. §-a szerint a visszterhes vagyonátruházási illetéknek csak ingatlan, bizonyos ingók és vagyoni értékű jogok képezik tárgyát, de egy tartozás nem tekinthető egyiknek sem. Emiatt tehát az Itv. 13. § (5) bekezdése helyes értelmezés szerint nem a visszterhes vagyonátruházási illeték sui generis típusát alapítja meg, hanem bizonyos fokú kedvezményt tesz lehetővé olyan esetben, amikor a vagyonszerzőt ajándékozási illetékfizetési kötelezettség terheli és erre tekintettel csak akkor alkalmazandó, ha ajándékozási illetéket szabnak ki.

Bátorítom ezért azokat, akikkel szemben az ajándékozási illetékmentesség ellenére az ingatlanon fennálló teher miatt visszterhes vagyonátruházási illetéket szabtak ki, hogy a fizetési meghagyással szemben terjesszenek elő fellebbezést és szükség esetén perben is kérjék a közigazgatási határozat felülvizsgálatát. Érdemes a fellebbezéssel együtt az ajándékozási szerződés napjára vonatkozó hátraléki kimutatással is rendelkezni, mert még az is előfordulhat, hogy a fentiek miatt tévesen alkalmazott jogszabály alapján nem a szerződéskötéskor fennállt mértékű tartozás után, hanem a jelzálogjog bejegyzett összege után vetik ki a visszterhes vagyonátruházási illetéket, ami a hátralékos kölcsönösszegnél lényegesen magasabb lehet.

FRISSÍTÉS 2013. 01. 01-i jogszabály változás alapján: A jogalkotó vélhetően észlelte a fenti visszásságot, ezért a vonatkozó jogszabályhely fenti hatállyal változott. A visszterhes vagyonátruházási illeték az ajándékba kapott dolgot terhelő teher után csak akkor fizetendő meg a megajándékozott által, ha a terhet is átvállalta (kiv. a vagyoni értékű jogot, pl. haszonélvezeti jogot, amely korábban sem tartozott e szabály hatálya alá). Ez a rendelkezés nem alkalmazható egyenes ági rokonok közötti ajándékozás esetén, tehát olyan esetben semmi esetre sem kell illetéket fizetni, ha az egyeneságbeli rokonok közötti ajándékozási ügylet tárgyán teher van.

Megjegyzendő, hogy a szabály vadonat új, ezért joggyakorlata még nem ismert.

forrás: www.simanyi.hu

 (A fent írtak - és a kapcsolódó email- vagy komment válasz - csak az érdeklődők ingyenes tájékoztatását szolgálják, nem minősülnek jogi tanácsadásnak, naprakészségük sem garantált, ezért a megjelenített vagy email-ben megküldött tartalommal kapcsolatosan a szerző és a Simányi és Társa Ügyvédi Iroda minden felelősséget kizár. Naprakész jogi tanácsadást, korlátlan felelősségvállalás mellett az ügyvédi irodában, személyes megbeszélés és irattanulmányozás alapján nyújtunk. - Simányi és Társa Ügyvédi Iroda)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://jogitanacsado.blog.hu/api/trackback/id/tr202801709

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.